Családi házak fennmaradási engedélyének teljeskörű ügyintézése

A fennmaradási dokumentáció célja, hogy abból kiderüljön az épület keletkezésének körülménye, valamint annak szakszerűsége, és a rendeltetésszerű használatra való alkalmassága. 

A fennmaradási engedély indulhat a tulajdonos kérelmére vagy megindíthatja az illetékes építésügyi hatóság, melyre a hatóságnak 10 éven belül van lehetősége, amire a tulajdonos a 180 napon belül köteles a fennmaradási  dokumentációt benyújtani. Ha 10 éven belül történt az engedély nélküli, vagy szabálytalan építés, akkor bírság megfizetése mellet meg lehet szerezni a fennmaradási engedélyt. A bírság alól abban az esetben lehet mentesülni, ha a szabálytalan építményt, építményrészt visszabontják, vagy átéptéssel szabályossá teszik vagyis megszüntetik a szabálytalanságot.

Fennmaradási engedély menete:

A tulajdonosok elmondják, amire emlékeznek, (pl. a nagypapa építette még ekkor, meg ekkor... vagy már így vettük ezelőtt x éve...) - Természetesen minden információt alá kell támasztani.

Ellenőrizzük a földhivatali térképmásolatot, és összevetjük valósággal. - Ezt érdemes már az ingatlan vásárlás előtt megtenni, mert pl a szerződést készítő ügyvédnek ez nem kötelessége, viszont a bank, ahonnan hitelt vennénk fel meg fogja tenni!)

Ha a tulajdonos nem rendelkezik a ház tervrajzaival, akkor érdeklődünk az önkormányzatnál esteleg a köponti terv és levéltárban, hogy van-e bármilyen dokumentum az épületről vagy egy részéről.

Minden háznak meg van a maga története. Ideális esetben az építtető először bejelentési tervet vagy engedélyezési tervet ad be, majd megépíti az épületet, végül használatba vételi engedélyt kér, az elkészült épületet felméreti földmérővel majd a földhivatalhoz menyújta a mérési vázlatot és a használatbavételi engedélyt, végül felkerül a földhivatali nyilvántartásba az épület.

A cikkeimben arra mutatok pár példát, hogy hol akadt meg a engedélyeztetés - építés – használatba vételi engedély megkérésének folyamata, és az hogyan orvosolható?

Sokszor csak eladáskor szembesül vele a tulajdonos, vagy a vevő, hogy földhivatali térképmásolaton egyes épületek, vagy épületrészek nincsenek feltüntetve. 

A tovább olasok gombra kattintva egyszerűbb példákat találsz, amik könnyen átlátható esetek.

Vannak olyan épületek, pontosabban építmények, amelyek építési engedély és bejelentés nélkül építhetőek.

Ezek  a nem emberi tartózkodásra szolgáló építmények építése, átalakítása, felújítása, valamint bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot. (Pl egy szerszámos kamra, vagy gépkocsi beálló)

Természetesen ettől még a vonatkozó országos és helyi előírásokat be kell tartani. Pl a beépítési %-ot, az elő-, oldalkertek méretét... De ha ez sikerült, akkor az épület úgy kerülhet fel a térképmásolatra, ha használatbavételi engedély helyett hatósági bizonyítványt kérünk rá, majd egy földmérő felméri az elkészült épületet és eljár a földhivatalnál.

A hatósági bizonyítványt itt lehet megkérni: https://www.e-epites.hu/etdr

Saját ügyfélkapuval lépjen be!

Új építésügyi kérelem -› Eljárás típusa: Hatósági bizonyítvány

Kérelem saját szavakkal:

• Pl 1: 10 évnél régebbi melléképületről kérek hatósági bizonyítványt kérni földhivatali épület feltüntetéshez. A lakó épület mögött egy tároló épült 2008-ban.

• Pl 2: 1980-ban építési engedély alapján megépült gyümölcstárolóról kérek hatósági bizonyítványt földhivatali épület feltüntetéshez. A tároló kb 25 nm belmagasság 2,2 m, gerincmagasság 4,2 m.

Végül csatoljon 1-2 fotót a kérelemhez!

A hatósági bizonyítvány kérés ingyenes.

Az építéshatóságról kimennek, szemrevételezik az elkészült építményt és ha minden rendben van (valóban megfelel az élőírásoknak), akkor kiállítják a hatósági bizonyítványt .

Csak ez után érdemes földmérőt megkeresni, aki felméri a telket és a rajta lévő épületeket  majd kérelmezi a épületfeltüntetést a földhivatalnál.